Szív- és érrendszeri betegségek kockázatának csökkentési lehetőségei

2020-ban világszerte 19,1 millió személy veszítette életét a keringési rendszer betegségei miatt (17%-kal többen, mint egy évtizeddel korábban), ami az összhalálozás 34,1%-át tette ki.

Szív- és érrendszeri betegségek gyakorisága

2020-ban világszerte 19,1 millió személy veszítette életét a keringési rendszer betegségei miatt (17%-kal többen, mint egy évtizeddel korábban), ami az összhalálozás 34,1%-át tette ki. Európában a kardiovaszkuláris megbetegedések 1,7 millió halálozást okoznak évente. Magyarországon a halálozások 49,1%-a (férfiaknál 45%, nőknél 53%-a) kardiovaszkuláris betegség miatt történik. A szív- és érrendszeri halálozások hazánkban Európai Uniós összehasonlításban nagyon magasak. Az életkor előrehaladtával a kardiovaszkuláris betegségek gyakorisága számottevően növekszik.

A kardiovaszkuláris megbetegedések legfontosabb csoportjai a következők

• Szívkoszorúér-betegségek (ischaemiás szívbetegség)
• Agyi erek megbetegedései
• Magas vérnyomás betegség
• Perifériás érbetegségek
• Szívelégtelenség
• Reumatikus eredetű szívbetegség
• Veleszületett szívbetegségek
• Szívizom megbetegedései

A kardiovaszkuláris betegségek mintegy 85%-át a koszorúér-betegség (ischaemiás szívbetegség), az agyi érbetegségek és a magas vérnyomás teszik ki.

Megkülönböztethetünk befolyásolható és nem befolyásolható kockázati tényezőket. A fő fókusz a befolyásolható kockázati tényezőkön van, amikkel mi egyénileg is hozzájárulhatunk a szív- és érrendszeri betegségek kialakulásának csökkentéséhez, az egészségben eltöltött életévek és a várható élettartam növeléséhez.

Nem befolyásolható kockázati tényezők

Életkor, nem: Az életkor lényegében exponenciális kapcsolatban van a koszorúér-betegség kockázatával, az ischaemiás szívbetegség által okozott halálozások döntő többsége időskorban következik be. A férfiaknál gyakrabban és általában fiatalabb korban alakul ki szív- és érrendszeri megbetegedés.

Etnikai hovatartozás: A háttérben egyes genetikai tényezők mellett a különböző népcsoportok közötti gazdasági-szociális különbségek, eltérő hagyományok és az ebből adódó különbségek járulnak hozzá.

Örökletes tényezők

Befolyásolható kockázati tényezők és a megelőzés fontossága

Egészségtelen táplálkozás: A táplálkozás szerepe döntő fontosságú a szív- és érrendszeri betegségek kialakulásában és megelőzésében. A táplálkozás az egyik legfontosabb megváltoztatható kockázati tényező.

Nyilvánvaló rizikófaktor a túlzott energiabevitel. Ezért is nélkülözhetetlen az egyéni szükségletek megállapítása és az egyénre szabott táplálkozás beállítása. Fontos a változatos, rendszeres étkezés (napi 3-5 étkezés) kis adagokra elosztva, a szélsőséges diéták kerülése.

Javasolt a telített és transzzsírok bevitelének csökkentése. Ennek érdekében sovány húsok, zsírszegény tej-, tejtermékek, növényi fehérjeforrások (diófélék, olajos magvak, hüvelyesek), állati zsiradékok helyett növényi olajok fogyasztása ajánlott. Míg belsőségek, feldolgozott húskészítmények, vörös húsok csak ritkán és kis mennyiségben kerüljenek az asztalra. Javasolt a halak rendszeres fogyasztása, hetenként legalább 2 alkalommal. Kiemelendő fontosságú a zsírszegény konyhatechnológia alkalmazása is.

A szív- és érrendszeri megbetegedések kockázatának csökkentésében segít a rendszeres zöldség- és gyümölcsfogyasztás. Javasolt naponta több adagban legalább 400-600 gramm gyümölcs- és főleg zöldség fogyasztása.

Csökkenti a kardiovaszkuláris rizikót a megfelelő élelmi rostokban gazdag táplálkozás. Naponta 25-40 g élelmi rost fogyasztása ajánlott. Élelmi rostokban gazdag nyersanyagforrások a teljes kiőrlésű gabonafélék és a zöldségek, hüvelyesek.

A kardiovaszkuláris betegségek megelőzésénél cél a sóbevitel 5 g/nap alá szorítása.

A magas homociszteinszint a szív-érrendszeri betegségek kockázati tényezője. A homocisztein toxikus, endothelkárosító molekula. Az optimális homociszteinszint eléréséhez B6- és B12-vitamin, folsav és kolin szükséges. A hiányos, vagy alacsony B6-, B12-vitamin, folsav- és kolin bevitel a kardiovaszkuláris kockázatot 10%-kal növeli, illetve a magas kockázatúak körében ez 25% is lehet.

Érdemes csökkenteni a magas glikémiás indexű termékek fogyasztását. Például a fehér kenyér, a fehér tészták, a fehér rizs, a kukoricakeményítő és az egyszerű cukrok (cukorkák, asztali cukor, sütemények, fagylaltok) fogyasztását.

Szérum lipidszintek

Az európai ajánlás szerint az alacsony kockázatú lakosság számára ajánlott lipidszintek a következők:

A lipidszintek kortól, nemtől, genetikai háttértől, életmódi tényezőktől függenek és idővel változhatnak. A magas zsírtartalmú élelmiszerek különösen a telített és transzzsírsavak kerüléséve, a dohányzás elhagyásával, a rendszeres testmozgással, a megfelelő testsúly elérésével (BMI: 25 alatt) a koleszterinszintek csökkenthetők. A HDL-koleszterinszint (jó koleszterinszint) növekedése előmozdítható például rendszeres fizikai aktivitással. Az aerob testmozgás 5-10 %-kal növelheti a HDL-koleszterinszintet. A túlsúlyos vagy elhízott személyek hét kiló fogyással körülbelül 0,03 mmol/l-rel növelhetik a HDL koleszterinszintjüket. A magas glikémiás indexű élelmiszerek fogyasztásának a csökkentése szintén hozzájárul a jótékony HDL-koleszterin növekedéséhez. Csakúgy mint a rostban gazdag táplálkozás és a hidrogénezett olajokban található transzzsírok fogyasztásának csökkentése is. A kakaó a polifenol és a procianin antioxidánsokat tartalmazza, amelyek segíthetnek csökkenteni a véráramban lévő koleszterinszintet. Így alkalmanként, kis mennyiségben, de a csokoládé is beilleszthető a táplálkozásba. Ekkor válasszunk alacsony cukor- és zsírtartalmú és legalább 70 százalék kakaó tartalmú csokoládét. A dohányzásról való leszokás után a HDL koleszterinszint akár 15-20 százalékkal is emelkedik.

Elhízás: A hasi típusú túlsúly még fokozottabb kardiovaszkuláris kockázatot jelent. Cél az optimális testtömeg, testösszetétel és haskörfogat megtartása úgy, hogy az ételek és italok formájában bevitt energia mennyisége egyensúlyban legyen a fizikai aktivitás energiaigényével.

Fizikai inaktivitás: A túlsúly és az elhízás fontos tényezője, de önálló kardiovaszkuláris kockázati tényező is. Inaktívnak tekinthetjük azt, aki naponta kevesebb, mint 150 kcal energiát éget el fizikai tevékenysége során. Ez egy átlagos fittségű személy számára, közepes tempójú gyaloglással (4 km/óra) kb. 25 perc teljesíthető (kb. 2 km gyaloglás, 3000 lépés). A WHO ajánlása szerint a felnőtteknek heti legalább 150 perc (de még jobb, ha 300 perc) legalább közepes fizikai aktivitás (kb. a maximális szívfrekvencia 70%-án végzett aerob aktivitás), illetve heti kétszeri 1 órás izomerősítő tréning megfelelő kockázatcsökkentő hatással bír. Gyerekeknek legalább napi 1 óra legalább közepes fizikai aktivitás. Idősek, ha tudják, a felnőtt ajánlások szerint mozogjanak, ha ez nehézséget okoz vagy veszélyezteti az egészségüket, akkor a lehető legtöbbet mozogjanak, amennyit csak egészségi állapotuk biztonságosan lehetővé tesz.

Cukorbetegség: A diabéteszesek körében a kardiovaszkuláris megbetegedés kockázata 2-4-szeres. Elsődleges feladat a cukorbetegség kialakulásának megelőzése egészséges életmóddal. Amennyiben már jelentkezett valamilyen szénhidrát anyagcsere zavar, akkor törekedni kell az egészséges táplálkozás és a fizikailag aktív életmód kialakítására, hogy ezzel is hozzájáruljunk a cukorbetegség szív- és érrendszerre gyakorolt negatív hatásainak csökkentéséhez.

Alkohol: A túlzott alkoholfogyasztás egyértelműen fokozza az ischaemiás szívbetegség kockázatát, különösen, ha kedvezőtlen fogyasztási mintázatokkal társul (étkezéstől függetlenül/tömény szeszek formájában/binge drinking). Javasolt az alkoholfogyasztás teljes mellőzése, vagy maximalizálása nőknél <10g, férfiaknál <20g etanol/napban.

Dohányzás: A dohányzás a kardiovaszkuláris megbetegedések minden típusánál fokozott kockázatot jelent. Cél a dohányzás mellőzése/abbahagyása. Dohányosoknak javasolhatók dohányzásról való leszokást támogató programok, farmakoterápiás módszerek (pl. nikotinos tapasz, rágógumi, szopogató tabletta, nikotinmentes készítmények), magatartásorvoslási terápia.

Gazdasági-szociális státusz: Régóta ismert tény, hogy az egyén gazdasági és szociális helyzete meghatározó az egészségének megőrzése szempontjából, és kifejezetten igaz ez a szív- és érrendszeri betegségek kialakulása és prognózisa szempontjából.

Stressz, lelki tényezők, mentális betegségek: Lényegében az összes mentális betegség kapcsolatban van a szív- és érrendszeri betegségek kialakulásával, és rövidebb várható élettartamhoz vezet.

Szomatikus betegségek: Számos betegségről ismert, hogy az ateroszklerotikus kardiovaszkuláris betegségek kockázatát fokozhatják. Ilyenek például bizonyos szívbetegségek (pl. pitvarfibilláció), daganatok, COPD, néhány fertőző betegség (pl. HIV), krónikus gyulladásos állapotok, nem alkoholos zsírmáj, krónikus vesebetegségek, alvászavarok.

További rizikófaktorok: Ismeretes, hogy a levegőszennyezés is emeli a koszorúér-betegség kockázatát, vagy súlyosbítja a már fennálló betegséget, emellett a magas szérum-kreatinin- vagy húgysavszint, a túlságosan alacsony kalcium- és magnéziumbevitel is rizikófaktornak számít.

A koszorúér-betegséggel kapcsolatos preventív teendők sarokköve a kockázatbecslés. A kockázati tényezők szűrése (vérnyomás, lipidszintek, elhízás, dohányzás) a kardiovaszkuláris kockázattól függően kis kockázatú személyeknél 5, közepes vagy nagy kockázatúaknál pedig 2 évente ajánlott. Európában a kockázatbecslés alapját a SCORE (Systematic COronary Risk Evaluation) kockázatbecslő rendszer, illetve ennek az átdolgozott és aktualizált verziója, a SCORE2 (illetve idősekre a SCORE2-OP) táblázat adja. A kockázatbecslés dönti el, hogy milyen gyakran kell további szűréseket és további kockázatbecslést végezni, illetve, hogy mennyire intenzív módon kell a fennálló rizikófaktorok ellen küzdeni.

Készítette

Kálóczi-Wolher Veronika

dietetikus BSc, táplálkozástudományi szakember MSc, egyetemi tanársegéd

Budai Egészségközpont

PTE ÁOK Orvosi Népegészségtani Intézet

Lektorálta

Prof. dr. Kiss István

Intézetigazgató egyetemi tanár

PTE ÁOK Orvosi Népegészségtani Intézet

Ajánlott irodalom

Ádány R., Kiss I., Paulik E., Sándor J., Ungvári Z. Megelőző orvostan és Népegészségtan 2023.

• 2021 ESC Guidelines on cardiovascular disease prevention in clinical practice. European Heart Journal (2021) 42, 3227–3337.

Townsendet al.: Epidemiology of cardiovascular disease in Europe. Nat Rev Cardiology 2022 ; 9: 133-143.

VIII. Magyar Kardiovaszkuláris konszenzus Konferencia ajánlásai.

https://metabolizmusonline.hu/images/upload/file/DOCS/kardio_konszenzus_2020_tablazat.pdf