Táplálékallergiák
Az élelmiszer-allergia egyre gyakoribb jelenség a fejlett országokban. Mivel kezelés hiányában súlyos szövődmények, hiányállapotok és az életminőség romlása következhet be, kiemelten fontos a minél előbbi pontos diagnózis felállítása.
Az élelmiszer-allergia egyre gyakoribb jelenség a fejlett országokban. Mivel kezelés hiányában súlyos szövődmények, hiányállapotok és az életminőség romlása következhet be, kiemelten fontos a minél előbbi pontos diagnózis felállítása, amelyhez megfelelő vizsgálati módszerek szükségesek.
A fogyasztók megfelelő tájékoztatása alapvető jelentőségű, mivel a panaszok általában csak az előírt eliminációs diétaterápia alkalmazásával szűnnek meg. Az eligazodás megkönnyítése érdekében a hatóságok kötelezővé tették, hogy 14 meghatározott allergén jelenlétét minden esetben feltüntessék és kiemeljék. A kötelezően jelölendő allergének közé tartozik a tej (beleértve a tejcukrot is), a glutént tartalmazó gabonafélék, a tojás, a diófélék, a földimogyoró, a halak, a rákfélék és a puhatestűek, a szója, a zeller, a mustár, a csillagfürt és az ezekből készült termékek, valamint azok az élelmiszerek, amelyek kén-dioxidot vagy szulfitokat 10 mg/kg feletti koncentrációban tartalmaznak.
A táplálékallergia az immunrendszer kóros túlműködésének következménye, amely során a táplálékban található allergének jellemzően IgE-mediált sejtes immunválaszt váltanak ki. A táplálékallergia mindig reprodukálható formában jelentkezik. Az élelmiszer-allergia előfordulási aránya gyermekek körében 2–8%, míg a felnőtt lakosság esetében 1–3,5%. Kialakulásában genetikai és környezeti tényezők egyaránt szerepet játszanak.
A tünetek megjelenése gyors, általában azonnal vagy 24–48 órán belül történik, és igen változatos lehet. Ezek közé tartoznak az emésztőrendszeri, légúti, bőrön jelentkező tünetek, továbbá idegrendszeri és hematológiai elváltozások, valamint súlyos esetekben akár anafilaxiás sokk is felléphet.
A diagnózis felállítása IgE-alapú laboratóriumi tesztek, valamint Prick-teszt (az alkar bőrén végzett vizsgálat) segítségével történhet. Ezek megbízhatósága azonban elmarad a táplálékprovokációs tesztektől, amelyek lehetnek nyílt (gyermekeknél) vagy kettős vak placebokontrollált (felnőtteknél) módszerek. Ez utóbbi számít a legmegbízhatóbb diagnosztikai eljárásnak, amelynek alapja, hogy egy eliminációs szakaszt követően a feltételezett allergén élelmiszerrel provokációt végzünk, és az ilyenkor jelentkező reakciók igazolják az allergia meglétét. A pontos diagnózis érdekében nagy segítséget nyújt a táplálkozási anamnézis felvétele, valamint az étrendi és tüneti napló egyidejű vezetése.
Ételallergia esetén az allergén dietoterápia segítségével kivezetésre kerül az étrendből.
A leggyakrabban allergiát okozó összetevők
- tehéntejfehérje
- tojás
- szója
- gabona
- halak, kagylók, rákfélék
- földimogyoró
- olajosmag
- kén-dioxid és szulfitok
A pollen-gyümölcs és pollen-zöldség keresztreakciók által kiváltott keresztallergiák gyakran előfordulnak, és a pollenallergiások 17–75%-át érintik. Ebben az esetben azt tapasztalhatjuk, hogy a pollenallergiával küzdő egyéneknél bizonyos zöldségek és gyümölcsök fogyasztása is allergiás reakciókat idéz elő.
Ezek a keresztreakciók leggyakrabban a pollenszezonban jelentkeznek, azonban az érintett élelmiszerek fogyasztásának kerülése az év egészében ajánlott a tünetek elkerülése érdekében. A különféle konyhatechnológiai eljárások, például a főzés vagy a párolás, bizonyos mértékig képesek csökkenteni az allergének aktivitását, ezáltal mérsékelve a tünetek megjelenésének vagy súlyosbodásának kockázatát.
Gyakori pollen-élelmiszer keresztallergiák
- parlagfű – pl. görögdinnye, paradicsom, banán
- nyírfa – pl. mogyoró, alma, őzibarack, cseresznye
- fekete üröm – pl. sárgarépa, zeller
- pázsitfűfélék – pl. gabonafélék
Bár az utóbbi időben egyre gyakrabban végeznek étel allergiára és intoleranciára vonatkozó teszteket, fontos megjegyezni, hogy több európai és amerikai szakmai társaság, valamint a Magyar Dietetikusok Országos Szövetsége szerint az IgG/IgG4 tesztek nem alkalmasak a táplálékallergiák és táplálékintoleranciák pontos diagnosztizálására.
Készítette
Kálóczi-Wolher Veronika
dietetikus BSc, táplálkozástudományi szakember MSc, egyetemi tanársegéd
Budai Egészségközpont
PTE ÁOK Orvosi Népegészségtani Intézet
Lektorálta
Prof. dr. Kiss István
Intézetigazgató egyetemi tanár
PTE ÁOK Orvosi Népegészségtani Intézet
Ajánlott irodalom
A Magyar Dietetikusok Országos Szövetség Tudományos Bizottság véleménye az IGg/IgG4-tesztek alkalmazásáról táplálékallergia és nem-immunmediált táplálékérzékenységek kapcsán.
A glutén, egy sajátos táplálékallergén , Táplálkozási Akadémia Hírlevél 11. évfolyam, 10. szám, 2018.
Tojás- és szójaallergia, Táplálkozási Akadémia Hírlevél 9. évfolyam, 2. szám, 2016.
Ádány R., Kiss I., Paulik E., Sándor J., Ungvári Z. Megelőző orvostan és Népegészségtan 2023.