Táplálkozás szerepe a daganatok kialakulásában

A WHO becslése szerint 2020-ban közel 19 millió új daganatos esetet diagnosztizáltak, és majd 10 millió személy veszítette életét valamilyen rosszindulatú daganatból kifolyólag.

A WHO becslése szerint 2020-ban közel 19 millió új daganatos esetet diagnosztizáltak, és majd 10 millió személy veszítette életét valamilyen rosszindulatú daganatból kifolyólag. A korai halálozást tekintve elmondhatjuk, hogy a daganatok jóval több áldozatot követelnek, mint a szív- és érrendszeri betegségek.

Magyarországon évente körülbelül 62 000 új daganatos megbetegedést regisztrálnak. A világon a harmadik legmagasabb daganatos betegség miatt bekövetkező halálozás Magyarországon mérhető, ahol a férfiak a második, míg a nők a kilencedik helyen állnak világviszonylatban. Hazánkban a tüdőrák, a vastagbéldaganatok, az emlőrák, a hasnyálmirigyrák, a prosztatarák és a gyomorrák miatti halálozás a leggyakoribb (Központi Statisztikai Hivatal, 2021).

A daganatos megbetegedések kialakulásának 5–10%-a örökletes, de a genetikai tényezők a betegség iránti érzékenység befolyásolásával a nem örökletes daganatok kialakulásának kockázatára is hatást gyakorolnak. A daganatok kialakulásában legnagyobb jelentőséggel a külső, környezettel és életmóddal összefüggő okok állnak. A Global Burden of Disease Study 2019-es globális elemzése szerint a 10 legfontosabb daganatos kockázati tényező a dohányzás, az alkoholfogyasztás, a magas testtömegindex, a nem biztonságos szex, a magas éhomi vércukorszint, a környezeti levegőszennyező részecskék, az azbeszttel történő foglalkozási expozíció, a túl alacsony teljes kiőrlésű gabonafogyasztás, a túl alacsony tejfogyasztás és a passzív dohányzás.

A vizsgálatok többsége egyetért abban, hogy a daganatok 40–50%-a megelőzhető lenne.

A megelőzés fő lehetőségei az életmód szempontjából

• Az optimális energiaegyensúly fenntartása a daganatok szempontjából preventív. A magas energiabevitelnek és az alacsony fizikai aktivitásnak köszönhetően a fejlett országokban intenzíven megemelkedett a túlsúlyosak, elhízottak aránya. Sajnálatos módon nem csupán a felnőtt lakosságban, hanem a gyermekek körében is. 10 cm haskörfogat-növekedés például a hasnyálmirigydaganat szempontjából kb. 10%-os kockázatnövekedést jelent.
• A magas energiabevitel felborítja a szervezet inzulinháztartását, szisztémás gyulladáshoz vezet, amelyek felelősek lehetnek egyes daganatok kialakulásáért.
• 2015-ben az IARC (International Agency for Research on Cancer) a húskészítményeket a bizonyítottan karcinogén (1), míg a vöröshúsokat (pl. sertés, marha, birka) a valószínűleg karcinogén (2A) csoportba sorolta. A vöröshúsok fogyasztását maximum heti 3 adagban (elkészítve 350–500 g) javasolta limitálni. Számos húskészítmény tartósítása évtizedek óta nitrát- és nitritvegyületekkel történik, amelyek azonban bizonyítottan karcinogén hatású nitrózaminok kialakulásához vezethetnek.
• Az élelmiszerek füstölése a füstben jelenlevő policiklusos aromás szénhidrogének miatt daganatkeltő hatású.
• A daganatok kialakulása szempontjából az egyik legfontosabb, hogy a telített zsírbevitelt 10E% alá kell szorítani. Javasolt a sovány húsok, halak, tengeri herkentyűk, alacsony zsírtartalmú tej-, tejtermékek előnyben részesítése. Kerüljük a nagy mennyiségű állati zsiradékkal történő ételkészítést.
• Ügyelni kell az omega-6 és omega-3 többszörösen telítetlen zsírsavak arányára is – a helyes arány 4:1, ami a nyugati táplálkozásban rendszerint ez 20-25:1. Javasolt az omega-3 zsírsavakban gazdag halak (pl.: lazac, makréla, szardella, szardínia, busa, pisztráng) rendszeres fogyasztása, hetenként legalább 2-3 alkalommal, illetve a lenmag, chia mag, diófélék gyakoribb étrendbe illesztése.
• A hidrogénezési technológia hatására a telítetlen zsírsavak cisz-transz konformáció-átalakuláson mennek keresztül, és rákkeltő transzzsírsavak keletkeznek. Néhány étel, ami gyakrabban tartalmazhat transzzsírt: chips, keksz, előre elkészített torta, sütemény. Általában célszerű azokat az élelmiszereket kerülni, amelyek részlegesen hidrogénezett növényi olajakat tartalmaznak, vagy készítésükhöz ilyeneket használtak fel.
• Az ételkészítés során mindig vegyük figyelembe a zsírsavak füstölési pontját, és annál ne hevítsük túl, illetve ne használjuk újra a már használt zsiradékot. Ajánlott a párolás, főzés, sütés olaj nélkül vagy minimális olajjal, például sütőben vagy légkeveréses sütőben készítve.
• Az ajánlott napi minimum 500g zöldség- és gyümölcsbevitel jelentősen hozzájárul a daganatos megbetegedések megelőzéséhez. A zöldségek és gyümölcsök gazdag vitamin- és ásványi anyag források, magas rosttartalommal rendelkeznek, antioxidánsokat, flavonoidokat tartalmaznak.
• A magas élelmi rostbevitel daganatmegelőző hatású. A rostok segítik a szervezetbe került káros anyagok gyors megkötését és kiürülését, hígítják a béltartalmat, rövidítik a passzázs időt, ami csökkenti a bélfal irritációt is. Javasolt napi legalább 25-30 gramm rost bevitele, ami zöldségek, gyümölcsök, teljes kiőrlésű gabonák és hüvelyesek fogyasztásával érhető el.
• Az antioxidánsokban, vitaminokban gazdag táplálkozás védő hatású a daganatkialakulás szempontjából. A fitokemikáliák jó néhány csoportjából (flavonoidok, karotinoidok, terpének, indolszármazékok, fenolos vegyületek, lignánok, allil-szulfidok) számos vegyület daganatmegelőző hatását sikerült igazolni.
• A napi minimum 500 g zöldség-, gyümölcsfogyasztás körülbelül 3–6 mg béta-karotint tartalmaz, ami kockázatcsökkentő hatású. A sárga, narancssárga és zöld gyümölcsök és zöldségek (sárgarépa, spenót, brokkoli, édesburgonya, sütőtök, paradicsom) β-karotinban gazdag források. Minél intenzívebb a szín, annál magasabb a β-karotin tartalom.
• Bizonyos esetekben az egyébként preventív hatású vegyületek túlzott bevitele akár ellenkező hatást – karcinogenitást – válthat ki. Például a β-karotin dózis-hatás görbéje J-alakú, azaz vizsgálatokban egy bizonyos értéket elérve már nem csökkentette tovább, hanem fokozta a tüdőrák kialakulását dohányosokban.
• A mikrobiom összetétele teljesen egyedi és jellegzetes, mondhatni visszatükrözi az étkezési szokásainkat, az életmódunkat, reagál a gyógyszerfogyasztási szokásainkra és betegségeinkre is. Az egészséges, diverz bél-mikrobiom segíti a tápanyagok hatékony felszívódását, pozitív hatással van a túlsúly elkerülésére. Néhány bélbaktériumról (pl. a Fusobacterium nucleatum, Escherichia coli, Bacteroides fragilis, Enterococcus faecalis vagy egyes Salmonella fajok) bebizonyosodott, hogy jelenlétük fokozhatja a vastagbéldaganatok kialakulásának kockázatát. Rostban gazdag és zsírszegény táplálkozással javíthatjuk a bélflóra összetételét. A hőkezelés nélküli fermentált élelmiszerek, mint pl. élőflórát tartalmazó joghurt, kefír, miso leves, kombucha, almaecet vagy savanyított káposzta szintén jótékony hatásúak.
• Az emlőrák tekintetében protektív hatású lehet a fitoösztrogénekben gazdag táplálkozás. Ezekből a növényekből származó izoflavonoidok, illetve a lignánok a mikrobiom bélbaktériumai által aktiválódnak és az így keletkező aktív fitoösztrogének kompetitíven gátolják a természetes ösztrogének ösztrogénreceptorokhoz kötődését az emberi szervezetben, miközben képesek ösztrogén jellegű hatást is kiváltani. Az emlőrák-kialakulás kockázatának csökkentése mellett hatásosak a menstruációs panaszok csökkentésében, a menopauza hőhullámainak enyhítésében. Fitoösztrogénben gazdag növényi forrás a szójabab, lenmag, brokkoli, sárgarépa, borsó, zöldbab, tofu.
• A magas sóbevitel, erősen füstölt, fűszeres, erősen átsült ételek, forró italok, illetve ételek például a gyomordaganatok kialakulását is fokozhatják. Magyarországon az átlagos sófogyasztás kb. háromszor magasabb, mint az ajánlott 5 g, így a kardiovaszkuláris kockázaton kívül még ebből a szempontból is veszélyes lehet.
• Heti minimum 150-300 perc közepes intenzitású mozgás védő hatású a daganatok kialakulásában. A mozgásszegény életmód például 25–50%-kal fokozza vastagbélrák kialakulásának kockázatát is. Megfelelő fizikai aktivitással kivédhetnénk a magas energiabevitel káros hatását.
• A dohányzásról való leszokás minden életkorban, akárhány évnyi dohányzás után is preventív. A passzív dohányzás egészségkárosító hatása is bizonyított. Ha a nemdohányzó személy házastársa dohányzik, az 20–25%-kal magasabb kockázatot jelent számára. Gyerekek, akik dohányfüstben nőnek fel, ennél magasabb kockázatnak vannak kitéve.
• A túlzott mértékű alkoholfogyasztás több daganatos betegség (pl.: gyomor-, nyelőcső-, gége-, ajak- és szájüreg-, vastag-, és végbél-, hasnyálmirigy-, májdaganat, stb.) kockázati tényezői között is szerepel. Magyarországon az éves alkoholfogyasztás 11,4 liter/év. Ezzel az értékkel a negyedik legtöbb alkoholt fogyasztó társadalom vagyunk. Magyarországon a felnőtt lakosság 5,2%-a nagyivó. Az idült alkoholisták számát nem lehet pontosan tudni, a becslések 1 millióra teszik.

Készítette

Kálóczi-Wolher Veronika

dietetikus BSc, táplálkozástudományi szakember MSc, egyetemi tanársegéd

Budai Egészségközpont

PTE ÁOK Orvosi Népegészségtani Intézet

Lektorálta

Prof. dr. Kiss István

Intézetigazgató egyetemi tanár

PTE ÁOK Orvosi Népegészségtani Intézet

Ajánlott irodalom

IARC Handbooks of Cancer Prevention

https://www.iarc.who.int/

Global Burden of Disease (GBD)

https://www.healthdata.org/research-analysis/gbd

Ádány R., Kiss I., Paulik E., Sándor J., Ungvári Z. Megelőző orvostan és Népegészségtan 2023.